Vándorcirkusz

(elfeledett, régi szakmák nyomában)
Budapest, Váci út 9.

A világtörténelem folyamán többen is fennszóval hangoztatták, hogy: a népnek cirkuszra van szüksége! - az állítást fogadjuk mértéktartóan.

Bővebben:

"Kis ékszerdoboz" - mondja Eötvös György, a Magyar Cirkusz és Varieté Kht. művészeti vezetője Wertheim István társulatáról. Valószínűleg már régen láthatta őket, mert még úgy tudja, Szafari Cirkusz a nevük, és a "kis ékszerdoboz" sátra is meglehetősen szakadozott.

Wertheimék Monoron táboroznak, a vasúti sínek melletti kietlen területen. Vicces lenne, ha

Magyarország legszínvonalasabb cirkuszának tartanák magukat, nem is állítanak ilyet, viszont szeretetre méltók, barátságosak és elhivatottak. A legenda szerint amikor a cirkusz Salgótarjánba utazott, az előadást megnézte Zita, az ifjú óvónő. Megtetszett neki az egyik fess artista, akit történetesen Wertheim Istvánnak hívtak, és aki szokás szerint megszöktette. Azóta házasok. A család amúgy is híres a mezalianszokról. Valamikor réges-rég, amikor a családfőt még Hausernak hívták, lányába, a műlovarnőbe beleszeretett egy gróf. A lány kedvéért beállt műlovarnak, majd feleségül vette. Ez a gróf hozta a Wertheim nevet.

A cirkusz állandó társulattal működő, teljes egészében családi vállalkozás. Nincs más jövedelemforrásuk. Az előadásokon Wertheim István, a felesége, három gyereke, továbbá a testvére és unokaöccsei, valamint az ő gyerekeik lépnek fel. Az igazgató egykerekűn biciklizik, kést dobál, drótkötélen egyensúlyozik, továbbá állatokat idomít, és persze zsonglőrködik. Szinte az összes számban szerepel, és még konferál is. Igaz, állatprodukció csak egy van, a pónilovas bemutató, a többi mutatvány inkább az erőn és az ügyességen múlik. A cirkusznak van egy állandó rajongója is, Farkas Attila, a Havanna-lakótelepi gépkezelő. A fiú húsz éve minden műsorukat megnézi. Már szinte családtag, ő szedi a jegyeket. Ma este sok dolga lesz, mert a cirkusz utoljára játszik ebben az idényben Monoron, és ezt a fontos eseményt a városka apraja-nagyja eljött megtekinteni. "Gyerekek, itt vagytok mindannyian?" - kiáltja el magát Wertheim úr teljes porondmesteri díszben, a megszólítottak lelkesen sikoltoznak. Mindenki igyekszik jól érezni magát. Nem olyan nehéz, csak egy kicsit hunyorítva kell nézni. Akkor majdnem olyan, mint a Fővárosi Nagycirkuszban, mégsem kellett Pestre utazni.